A túlóra vagy a hosszú munkaidő a munka jellegétől függetlenül is jelentős mértékben megnöveli a balesetek és betegségek kockázatát - derül ki egy felmérésből.
A témával foglalkozó korábbi tanulmányok csak egyes foglalkozások, illetve iparágak esetében találtak összefüggést a hosszabb munkaidő és a gyakoribb balesetek, illetve megbetegedések között. Allard Dembe amerikai docens szerint viszont nem egyszerűen arról van szó, hogy a veszélyes munkát végzők általában is többet dolgoznak. A hoszszú munkaidővel, de még inkább a túlórával járó fáradtság és stressz, valamint az a szorongató érzés, hogy "már nem ezt kellene csinálni", a munka jellegétől függetlenül növeli a kockázatot - állítja több mint 110 ezer, 1987 és 2000 közötti amerikai foglalkoztatási időszak adatainak elemzése után. (A foglalkoztatási időszak egy munkavállaló egy cégnél eltöltött idejét jelenti, vagyis egy ember többször is a mintába kerülhetett.)
A Dembe látókörébe került mintegy 5100 munkahelyi baleset vagy munkával összefüggő betegség több mint fele olyan alkalmazottakat sújtott, akik az átlagosnál hosszabb munkaidőben vagy túlórában dolgoztak - írja a Bloomberg.
A statisztikai adatokat most első ízben életkorral, nemmel, iparággal és foglalkozással is kiigazítva a kutató megállapította, hogy a túlórában dolgozók 61 százalékkal nagyobb eséllyel szenvednek balesetet vagy betegednek meg. Ami a hosszú munkaidőt illeti, napi 12 óránál több munka 37, heti 60 óránál több pedig 23 százalékkal növeli a kockázatot. Az ingázással töltött idő ugyanakkor nem bizonyult veszélyesnek.
A korábbi tanulmányok a túl sok munkát szívbántalmakkal, fáradtsággal, stresszel, depresszióval, csontrendszeri megbetegedésekkel, krónikus fertőzésekkel, cukorbetegséggel, általános egészségügyi panaszokkal, sőt még halálesetekkel is összekapcsolták. Dembe 35 százalékos előfordulási aránnyal a csontrendszeri megbetegedéseket hozta ki listavezetőnek, ezeket pedig 25 százalékkal a vágások, sérülések követik.